Oldalszám: 346
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Gabo
Fordította: Gázsity Mila
A Párválasztó kezdetekor a lányok még harmincöten voltak, de közülük csak egy nyerhet.
Eljött az idő, hogy a korona végre a győztes fejére kerüljön.
Amikor beválogatták a Párválasztóba, America még csak nem is álmodott arról, hogy valaha eljuthat a korona közelébe – vagy Maxon herceg szívéhez. Ahogy azonban egyre közeleg a versengés vége, és a palota falain túl fokozódik a fenyegető veszély, America rádöbben arra, hogy mennyi mindent veszíthet – és hogy milyen keményen kell küzdenie a vágyott jövőért.
"Egyik kezem Maxonéban pihent, arcomat a mellkasára fektettem. Ő a fejem tetején nyugtatta az állát, így forogtunk az eső zenéjére.
Abban a pillanatban biztosra vettem, hogy van közös jövőnk. Ha ilyen érzés, amikor együtt vagyunk, akkor valahogy rá fogunk találni az útra, amely visszavezet bennünket egymáshoz."
Eljött az idő, hogy a korona végre a győztes fejére kerüljön.
Amikor beválogatták a Párválasztóba, America még csak nem is álmodott arról, hogy valaha eljuthat a korona közelébe – vagy Maxon herceg szívéhez. Ahogy azonban egyre közeleg a versengés vége, és a palota falain túl fokozódik a fenyegető veszély, America rádöbben arra, hogy mennyi mindent veszíthet – és hogy milyen keményen kell küzdenie a vágyott jövőért.
"Egyik kezem Maxonéban pihent, arcomat a mellkasára fektettem. Ő a fejem tetején nyugtatta az állát, így forogtunk az eső zenéjére.
Abban a pillanatban biztosra vettem, hogy van közös jövőnk. Ha ilyen érzés, amikor együtt vagyunk, akkor valahogy rá fogunk találni az útra, amely visszavezet bennünket egymáshoz."
Hajtott a kíváncsiság, hogy mivel zárul a Párválasztó trilógia. Néhányan azt hinnék, kiszámíthatatlan a befejező rész, de én üzenem nekik, hogy tévednek! Folyamatosan csepegtek az izgalmak, soha nem volt teljesen rendben minden, viszont amikor lehiggadhattunk volna, és az írónő pihentette volna a cselekményt, ismét berobbant egy megdöbbentő fordulat, ami csavart az eseményeken, ami újabb ütős helyzeteket eredményezett.
A kezdetek kezdetén a lányok 35-en voltak, mostanra négyen maradtak: America, Celeste, Kriss és Elise. Mindannyian egy karnyújtásnyira érezhetik maguktól Maxont és a koronát.
America karaktere az utolsó részben már nem a két fiú közötti őrlődésről szól, ahogy telik az idő, kialakul a fejében és a szívében egy kép a jövőjéről.
Celeste mindig is a kötekedő, irigy, bunkó lányt játszotta, de ne könyveljük el ilyennek túl könnyen, tartogat ő meglepetéseket!
Kriss nemrég bevallotta, hogy szerelmes Maxonba. Nagyon fontos neki, és az olvasó is érzékeli, hogy ők ketten Americával a legesélyesebbek. Bár Maxon mindkettőjük iránt mélyebb érzelmekkel viseltetik, Kriss és America barátságosak és tisztességesek a másikkal szemben.
Elise-t a kötelesség és a büszkeség tartja ott. A családja úgy gondolja, a legjobb férfi a legjobb nőt veszi feleségül, és nem akar csalódást okozni a családjának azzal, hogy esetleg nem ő lesz a legjobb.
Ez a négy grácia mégsem ellenségeskedik egymással, hanem szoros barátnői kapcsolatot ápol. Egyikük sem tartja magát alkalmasnak arra, hogy irányítsák Illéát, egyikük sem olyan előkelő és tökéletes, mint Amberly királyné... Ez nemcsak az ő véleményük, de a királyé is, aki az előző részben semlegesből egy kifejezetten negatív karakterré avanzsált. Csakhogy nem a király és nem is a nép szabja meg, hogy ki lesz a következő hercegné, minden Maxontól függ.
Itt oldalt a kép remekül szimbolizálja az utolsó részt. A négy angyal, akik körülállnak egy gyertyát, ami a jövőjüket jelenti, a háttérben pedig meghúzódik Amberly királyné is.
Eközben a lázadók sem tűnnek el, már odáig fajul a helyzet, hogy a Párválasztóban lévő lányok kasztjait támadják meg. Az Északi lázadókat sokkal jobban kibontakoztatja az írónő, rejtett titkok is felszínre törnek.
Ahogy a befejező kötetekben lenni szokott, itt is búcsút kell vennünk néhány szeretett karaktertől, és a búcsú fájdalommal és váratlannal vegyül.
Pár szót a karakterekről:
America megvilágosodik, vagy legalábbis összeáll benne az, hogy mit szeretne. A jövő nem csupán rajta múlik. Én mindhárom rész alatt meg tudtam érteni őt, az elbizonytalanodásait, a döntéseit. Összességében arról tett tanúbizonyságot, hogy képes feltalálni magát a bonyodalmak közepette is, nem hagyja cserben a szeretteit, a legjobbat kívánja Illéának, és ezek számomra példamutató, valódi belső értékek!
Maxont szintén elképesztően megszerettem, annyira igazságos, empatikus, kedves. Príma király, férj és apa lesz belőle, és remélem, ezzel nem spoilerezek el semmit, ugyanis rögös út vezet ahhoz a befejezéshez, amit az olvasók többsége elképzel.
Ne feledkezzünk meg Aspenről! Az első részben még nem volt túlságosan szimpatikus, de most már őt is meleg szívvel sorolom a kedvenc karaktereim közé. Sokat fejlődött azóta, ráadásul hűséges, kitartó és elfogadja America döntését, akármi is legyen az; ő szeretni fogja és mellette lesz.
Akit nagyon, de nagyon érdemes megemlíteni, ő nem más, mint Celeste! Ki gondolná, hogy ekkora lépést tesz a karaktere, ami maximálisan elfeledteti velem a korábbi áskálódásait és a kedvenc karaktereimhez sodorja! Ő az, akinek nincs is szüksége pasira, anélkül is sikereket érhet el az életben! Enyhe Spoiler! Ő az, aki igazából szuper barátnő, aki bocsánatot kér azért, hogy olyan kiállhatatlan volt a többiekkel. Én megbocsátottam neki, és - SPOILER VÉGE - a szívembe zártam a karakterét.
Muszáj ideírnom, hogy mindenképpen el fogom olvasni a Párválasztó történeteket is, valószínűleg azzal intek búcsút a sorozatnak, de akkor sem teljesen, elvégre egyszer újra elolvasom majd, ha egy kissé ármányokkal tarkított tündérmesének szeretnék újra a részese lenni!
Történet: Felkavaró, pörgős, „imádom” kategória!
Borító: 2014 legpompázatosabb borítója! *o*
Kedvenc karakter: America, Maxon, Celeste, Aspen, Lucy, America édesapja, May
Ami megragadott: Celeste jellemfejlődése és az egész történet!
Imádtam a Párválasztó trilógiát! Nehéz szavakba önteni, mennyire
élveztem, minden egyes részben találtam valamit, ami szórakoztatott,
valamit, ami meglepett, valamit, ami elszomorított és nem utolsósorban
valamit, amit imádtam! *-*
Egy kis plusz:
Nyilván a történet végére minden hölgy olvasó elképzelte a menyasszonyi ruháját. Nos, az én régóta dédelgetett álmom, hogy HA férjhez megyek, az tényleg mesebeli lesz. Itt az én hercegnős menyasszonyi ruhám:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése