2014. január 18., szombat

Cassandra Clare, Sarah Rees Brennan, Maureen Johnson - Bane krónikák 1. 2.

Cassandra Clare, Sarah Rees Brennan: Bane krónikák 1. Mi történt Peruban?
Oldalszám: 56
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Kamper Gergely

Jó oka van, hogy Magnus Bane személye nem kívánatos Peruban. Kövesd Bane dél-amerikai kalandjait, amint régi ismerősünk bajba sodorja boszorkánymester társait, Ragnor Fellt és Catarina Losst, megismerkedik számos hangszerrel (amelyeken borzasztóan játszik), valamint számos tánccal (amelyeket borzasztóan jár), majd magára haragítja házigazdáit, amikor valami kimondhatatlant tesz a Nazca-vonalakkal.




Cassandra Clare, Maureen Johnson: Bane krónikák 2. A szökevény királyné
Oldalszám: 56
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Kamper Gergely 

A halhatatlan boszorkánymester, Magnus Bane azon kapja magát, hogy a királyi családot igyekszik kimenteni a francia forradalom borzalmai közül – miután egy igencsak jóképű gróf belerángatta a zűrzavarba. Mondani sem kell, a merész szökéshez egy láthatatlan ballonra is szükség lesz…

A két novelláról természetesen egyszerre írok kritikát, hiszen a rövidségük gyanánt hamar, egy finom ebéd közben ki lehet olvasni. Amit rögtön el is mondanék, sajnálom, hogy ilyen rövid és kissé összecsapott lett. Oké, tudom, hogy novella, de Cassie sokkal jobbat kihozhatott volna belőle… Szerintem igazából az a legnagyobb baj, hogy két kötetben adták ki csak azért, hogy drágábbnak tűnjön, és több pénzt kaszálhassanak le vele. A szökevény királynét simán bele lehetett volna passzírozni a Mi történt Peruban? kötetbe, minek kellett kettéválasztani? Úgy képzelem el, hogy a borítóra nagy betűkkel lenne ráírva, hogy Bane krónikák, és csak ennyi a cím, aztán a könyvbe belelapozva ott van: Első rész: Mi történt Peruban? Ha pedig annak vége, jön a második rész, A szökevény királyné. Ilyen egyszerű, de persze nem, terveztek még egy borítót, elpazaroltak még több papírt, mert hát a pénzért meg kellett tenni.
Mivel említettem a borítót, beszéljünk arról. Emlékszem, mekkora sipítozás volt emiatt a facebook-os rajongói oldalakon, a népnek nem felelt meg az a verzió, amikor Magnusnak csak a fél arcát látjuk, a szeméből viszont semmit nem mutatnak. Hál’ Istennek születtek ennél jobb tervek is! A két kötet borítója egyébként nem rossz, szépek a színek és a kidomborodott betűk, de sok különlegesség nincs rajtuk, úgyhogy megkapják a szép, de átlagos minősítést.
Imádom Magnust, ő az egyik legérdekesebb karakter, és a múltja rengeteg titkot rejt. Bírom azokat a részeket A végzet ereklyéiben, amikor Alec duzzog Magnus exei felbukkanásával. A novellákból sütött, hogy Magnus, a bohókás, okos és erős boszorkánymester elég könnyen – első látásra – esett szerelembe, miközben nem is ismerte a kiszemeltjét. Ez zavart. Értem én, hogy Magnus nagyon "öreg", az eltelt évszázadok alatt magányosan kutatott egy társ után, és mindig volt neki egy aktuális, de a két novellában megítélte a pasit vagy a csajt külső alapján, elhatározta, hogy meghódítja, aztán csalódás érte.
Az első novellát a humor, a másodikat a kaland jellemzi. Mindkettő tetszett, sokszor hangosan felvihogtam, egyszerűen nem bírok magammal, ha a mi Magnusunkról van szó. (: Azonban az első kötet vége nem volt valami kerek lezárás, Cassie ennél többre képes, ha az utolsó oldalak kerülnek terítékre!
Összességében jól esett egy unalmas délutánt Magnusnak szentelni, szórakoztatott és elrángatott az otthon szenvedés világából.

Történet: Humoros és kalandos

Fogalmazás: Szeretem Cassie stílusát, bár megjegyzem, kicsit sok volt a tőmondat. Bizonyára a másik két író keze is szerepet játszott a megírásában...

Borító: A fentieknél többet nem kívánok nyilatkozni róla.

Kedvenc karakter: Magnus (mivel nem ismertük meg nagyon a többieket, egyikben se találtam semmi elgondolkodtatót)

Ami megragadott: Mikor Catarina elmeséli Magnusnak a részeg, hosszú éjszakát. Jót röhögtem azon a részen. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése