Oldalszám: 97
Eredeti megjelenés éve: 1843
„Mi egyéb nektek a karácsony, mint az az idő, amikor számlákkal kell
fizetni pénz nélkül; amikor egy évvel öregebbek vagytok, de egy órával
sem gazdagabbak…?” – gúnyolódik Scrooge úr, minden idők irodalmának
talán legfösvényebb, legkellemetlenebb figurája. „Humbug” – mondja
megvetően a nyomorultak szent áhítatára. Ám csodálatos látomásai nyomán a
nagy Ünnepre még az ő gonoszsága is megváltásra lel, a múlt és a jövő
képei rádöbbentik sivár jelenének ostobaságára.
A nagy angol mesemondó legszebb története az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének.
Az Isten pénze musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebeneezer Scrooge, egy uzsorás, aki annyira a pénzéért él, hogy még karácsonykor is csak az anyagi ügyek foglalkoztatják. Nem adományoz pénzt a szegényeknek, mert úgy gondolja, hogy megérdemlik sorsukat. Úgy véli, hogy a társadalomban is a természeti törvényeknek kell uralkodni: a gyengének pusztulni kell. Ez a velejéig kapzsi ember kap még egy utolsó esélyt, s hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg, és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt és emlékeiben kalandozva eszébe jut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott.
A nagy angol mesemondó legszebb története az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének.
Az Isten pénze musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebeneezer Scrooge, egy uzsorás, aki annyira a pénzéért él, hogy még karácsonykor is csak az anyagi ügyek foglalkoztatják. Nem adományoz pénzt a szegényeknek, mert úgy gondolja, hogy megérdemlik sorsukat. Úgy véli, hogy a társadalomban is a természeti törvényeknek kell uralkodni: a gyengének pusztulni kell. Ez a velejéig kapzsi ember kap még egy utolsó esélyt, s hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg, és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt és emlékeiben kalandozva eszébe jut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott.
Forrás: Operettszínház oldala
Mindig is karácsonykor szándékoztam elolvasni ezt a könyvet, most mégis
így hozta a Sors. Talán az Operettszínház motivált rá, mi más? :)
Sajnálom, hogy könyvtári és nincs belőle saját példány, hiszen
decemberben annyira ideális olvasmány, annyira hangulatteremtő… Most
azonnal hoznám a karácsonyfát a kamrából, teleszórnám a lakásunkat
girlandokkal és díszekkel. Odaállnék mindenki elé, akit szeretek, és
átölelném, jelezve ezzel, hogy milyen fontos nekem… de legnagyobb
bánatomra csak október eleje van.
Ezért imádom a karácsonyt! Olyan, mint az éjfél. Mintha megállna az idő, és csupán a boldogság, a béke és a szeretet maradna. Akárhol is vagyunk és akármi is történt velünk.
Tudom, szentimentális értékelés lett… Én már most készülök a karácsonyra!
Történet: Gyönyörű, mesebeli, tanulságos.
Fogalmazás: Magával ragadó.
Borító: Ez egy régebbi könyvtári példány, számomra tetszetős a borítója.
Kedvenc karakter: Mindenki.
Ami megragadott: A hangulata.
Ezért imádom a karácsonyt! Olyan, mint az éjfél. Mintha megállna az idő, és csupán a boldogság, a béke és a szeretet maradna. Akárhol is vagyunk és akármi is történt velünk.
Tudom, szentimentális értékelés lett… Én már most készülök a karácsonyra!
Fogalmazás: Magával ragadó.
Borító: Ez egy régebbi könyvtári példány, számomra tetszetős a borítója.
Kedvenc karakter: Mindenki.
Ami megragadott: A hangulata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése