Oldalszám: 622
Kiadás éve: 2013
Kiadó: Könyvmolyképző
Fordította: Pásztor Judit
Hazatérve Oregonba Kelsey megpróbálja újra összeszedni széthullott élete
darabjait, és elfojtani Ren iránti érzelmeit. Ám a veszély ott
leselkedik a sarkon túl, arra kényszerítve a lányt, hogy visszatérjen
Indiába, ahol útra kel, hogy teljesítse a második küldetést ezúttal Ren
fekete, rosszfiú öccsével, Kishannal, akit szintén sújt a tigrisátok.
Telis-tele halálos veszedelmekkel, mágikus álmokkal és a szív választásaival, A tigris küldetése a triót még egy lépéssel közelebb juttatja annak az átoknak a megtöréséhez, amely hármójukat összeköti.
Telis-tele halálos veszedelmekkel, mágikus álmokkal és a szív választásaival, A tigris küldetése a triót még egy lépéssel közelebb juttatja annak az átoknak a megtöréséhez, amely hármójukat összeköti.
Most
gonosz leszek, de ennyi talán még belefér. :D Nem tehetek róla,
leszívta minden energiámat a majdhogynem 650 oldal. Amikor megláttam a
következő rész oldalszámát, azt hittem, elájulok.
Ne értsen senki félre, szeretem a terjedelmes könyveket, sok kedvenc közülük került ki nálam. Ámde hatalmas sajnálatomra időnként úgy érzem, a szerző rengeteg mindent akar egyszerre belezsúfolni a történetbe, ezért néha zavarosnak, összecsapottnak vagy naaaagyon vontatottnak találom. :/ Nem tudom értelmesen kifejezni, hogy miért, de hosszú volt. Néhol felesleges is.
A könyv elég vegyes reakciókat váltott ki belőlem, a legelején tomboltam, később nagyokat vigyorogtam, aztán csak fapofával meredtem a sorokra. Nem túlzok, ha azt mondom, ebben a történetben MINDEN volt! Az is, ami nem kellett volna.
Ha szép sorjában elrendezem, az értékelésem valami ilyesmi:
Az eleje:
Kicsitnagyon meglepődtem, hogy Kelseyt rögtön 3(!) srác
hívja randizni. Azon viszont cseppet se, hogy a lány szíve Renért
siránkozik, ráadásul a szerelmét hibáztatja. Alátámasztó idézet: „Ha
olyan nagyon velem akart volna lenni, megtehette volna, de nem tette.” GO THE HELL, STUPID BITCH!
Kulturált olvasói válasz: Ha nem taszítottad volna el magadtól, most is veled
lenne. Szóval ne beszélj zagyvaságokat, kisanyám, mert egyre unszimpibb
leszel!
Ez a sok-sok randi annyira erőltetetté vált, hogy már-már ásítottam. Persze arra számítani lehetett, hogy valamelyik srác beleesik Kelseybe, ő csak barátként tekint rá, de azért megpróbálja megszeretni(?). Khm, még inkább erőltetett.
Megjelenik Ren! Hála a jó Égnek! Bebizonyosodott számomra, hogy imádom ezt a srácot, mind tigris, mind emberformában! Kelsey szerencsésnek érezhetné magát mellette, ha nem szólna közbe mindenféle jött-ment szerelmi dráma.
A számtalan utalás az Elfújta a szél jeleneteire egy idő után irritált. xD
Vagy csak az a baj, hogy én nem élhetem át.
Később:
Jön Kishan. *túlpörgött ujjongás részemről*
Harc, villámképességek(?), irány India, megkezdődnek a valódi izgalmak!
Bevallom, hiányzott Ren, de Kishant is észveszejtően imádom! Minden közös jelenetük Kelseyvel elképesztő, és nem is a feszültség, inkább Kishan teszi azzá.
A szerelmi háromszög már az első részben villantott egy jelet,
szóval nem estem hanyatt a döbbenettől, viszont érdekes háromszögről van
szó. Nem az a tipikus Stefan-Elena-Damon, pedig a testvérpárok gyanánt
ez is eszembe jutott. De nem! Valamiért egyszerre magától értetődő és
szeszélyes. Magától értetődő, ugyanis Kishan és Kelsey annyira
természetesen viszonyulnak a másikhoz, szeszélyes azonban, hiszen Kelsey
szíve Renért kiáltozik. Gratulálok az írónőnek, tetszik a helyzet! ;)
Fogalmam sincs, én kit választanék. Remélem, nem rontja el a
következőnél.
Sok az akció, de néha egy veszett állat erejével dübörög a cselekmény.
A történet egy részénél komolyan azt gondoltam, hogy ez kétségtelenül a Birdemic című film újabb epizódja. (értsd: annyiszor és annyit harcoltak idegesítő és rikoltozó madarakkal…)
A vége:
Említettem, hogy MINDEN benne volt a sztoriban, a szappanopera is. SPOILER! Bocsánat, de nálam az amnéziás természetfeletti lények természetfeletti szappanoperává alakítják a cselekményt. SPOILER VÉGE!
Talán azt mondtam volna, Kelsey megérdemli, amit a végén kapott, de nem vagyok kegyetlen. Tényleg erős volt ez a kimerült lelkünknek.
Összességében az írónő remekül oldja meg azt, hogy a főszereplők helyzetét azonosítsa az olvasóéval. Az út során nemcsak ők, de mi is elfáradunk. Nem marad elegendő időnk pihenni se. Ettől függetlenül várom a következő részt!
Történet: Türelem és kitartás szükségeltetik hozzá, egyébként izgalmas és érzelemdús.
Fogalmazás: Az írónő szépen bánik a szavakkal.
Borító: Kétségtelenül jobb, mint az első részé!
Kedvenc karakter: Kishan, Ren, Mr. Kadam
Ami megragadott: A testvérpár. <3
Ne értsen senki félre, szeretem a terjedelmes könyveket, sok kedvenc közülük került ki nálam. Ámde hatalmas sajnálatomra időnként úgy érzem, a szerző rengeteg mindent akar egyszerre belezsúfolni a történetbe, ezért néha zavarosnak, összecsapottnak vagy naaaagyon vontatottnak találom. :/ Nem tudom értelmesen kifejezni, hogy miért, de hosszú volt. Néhol felesleges is.
A könyv elég vegyes reakciókat váltott ki belőlem, a legelején tomboltam, később nagyokat vigyorogtam, aztán csak fapofával meredtem a sorokra. Nem túlzok, ha azt mondom, ebben a történetben MINDEN volt! Az is, ami nem kellett volna.
Ha szép sorjában elrendezem, az értékelésem valami ilyesmi:
Az eleje:
Kicsit
Ez a sok-sok randi annyira erőltetetté vált, hogy már-már ásítottam. Persze arra számítani lehetett, hogy valamelyik srác beleesik Kelseybe, ő csak barátként tekint rá, de azért megpróbálja megszeretni(?). Khm, még inkább erőltetett.
Megjelenik Ren! Hála a jó Égnek! Bebizonyosodott számomra, hogy imádom ezt a srácot, mind tigris, mind emberformában! Kelsey szerencsésnek érezhetné magát mellette, ha nem szólna közbe mindenféle jött-ment szerelmi dráma.
A számtalan utalás az Elfújta a szél jeleneteire egy idő után irritált. xD
Később:
Jön Kishan. *túlpörgött ujjongás részemről*
Harc, villámképességek(?), irány India, megkezdődnek a valódi izgalmak!
Bevallom, hiányzott Ren, de Kishant is észveszejtően imádom! Minden közös jelenetük Kelseyvel elképesztő, és nem is a feszültség, inkább Kishan teszi azzá.
A szerelmi háromszög már az első részben villantott egy jelet,
szóval nem estem hanyatt a döbbenettől, viszont érdekes háromszögről van
szó. Nem az a tipikus Stefan-Elena-Damon, pedig a testvérpárok gyanánt
ez is eszembe jutott. De nem! Valamiért egyszerre magától értetődő és
szeszélyes. Magától értetődő, ugyanis Kishan és Kelsey annyira
természetesen viszonyulnak a másikhoz, szeszélyes azonban, hiszen Kelsey
szíve Renért kiáltozik. Gratulálok az írónőnek, tetszik a helyzet! ;)
Fogalmam sincs, én kit választanék. Remélem, nem rontja el a
következőnél.
Sok az akció, de néha egy veszett állat erejével dübörög a cselekmény.
A történet egy részénél komolyan azt gondoltam, hogy ez kétségtelenül a Birdemic című film újabb epizódja. (értsd: annyiszor és annyit harcoltak idegesítő és rikoltozó madarakkal…)
A vége:
Említettem, hogy MINDEN benne volt a sztoriban, a szappanopera is. SPOILER! Bocsánat, de nálam az amnéziás természetfeletti lények természetfeletti szappanoperává alakítják a cselekményt. SPOILER VÉGE!
Talán azt mondtam volna, Kelsey megérdemli, amit a végén kapott, de nem vagyok kegyetlen. Tényleg erős volt ez a kimerült lelkünknek.
Összességében az írónő remekül oldja meg azt, hogy a főszereplők helyzetét azonosítsa az olvasóéval. Az út során nemcsak ők, de mi is elfáradunk. Nem marad elegendő időnk pihenni se. Ettől függetlenül várom a következő részt!
Történet: Türelem és kitartás szükségeltetik hozzá, egyébként izgalmas és érzelemdús.
Fogalmazás: Az írónő szépen bánik a szavakkal.
Borító: Kétségtelenül jobb, mint az első részé!
Kedvenc karakter: Kishan, Ren, Mr. Kadam
Ami megragadott: A testvérpár. <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése